Jakab István üzenetek 8.

A Fény, aminek nincs árnyéka

Az a fény, aminek nincs árnyéka, az a végtelen szeretet. Ez az egyetlen valóság. Minden, amit az elménk ezen túl kreál, az káprázat és illúzió.

Számunkra a fény akkor érzékelhető már, amikor megtörik. Az érzékelt fény mindig együtt jár az árnyékkal, ez a dualitás, a létezés tulajdonsága. A fény mindenben ott van, és a létezés alapeszenciája. Amikor arról beszélünk, hogy a vákuumtér nem más, mint óriási üresség – sokan hívják semminek -, akkor tudnunk kell, hogy ez a semmi a létezés lehetősége.

A vákuumtér tartalmazza a fénynek azt a megnyilvánulatlan állapotát, amelyből a gondolatrezgés képes egy formát létrehozni. A létrejött teremtmény, bármi is legyen az, fényből van. Létezésünkben ezt az okozati jelenséget észleljük. Amit vákuumtérnek hívunk, az nem több vagy kevesebb, mint a mindent kitöltő, végtelen gyors, egy időben, egyszerre, bárhol jelen lévő, és akkor jöhetnek a keresztapák. Ezt hívhatják egységes mezőnek, morfogenetikai mezőnek, tachionnak, fekete fénynek, akashának, egregornak, közös tudattalannak.

Jakab István

Mit üzen a lélek?

A lélek nyelve az érzés: boldogság, fájdalom, betegség. Ezek voltak idáig, mert a balgatestnek csak így tudott üzenni! Ma mit üzennek a lélek jelzései? Megszabadultál a birtoklás barbár békjójától és néha mégis belül a „titkos méreg foga rág”. Az újjászülető ember vajúdásai ezek az érzések. A test börtöne még húzna, visszavárna. A lélek már szárnyal. Gondolkoztál már azon, hogy miért hagyja el a szánkat egyre gyakrabban a lélek szavunk? Ki börtönéből szabadult, kinek eddig neve sem volt, mert ha említették is, Ő csak a test egy része volt. A szabadult lelkek egyesülnek, lélek morzsák kenyérré gyűlnek, és táplálják az égen az újra feltűnő csillagokat.

Jakab István

Ne fordulj el többé a fénytől!

A tanítók, gyógyítók felelőssége soha nem volt akkora, mint napjainkban, hiszen az ő mintájukat követik. Ők alapozzák az emberekben, közösségekben keletkező hitrendszereket. Azok, akik a jelenlegi rezgésszinten még a félelemből forrásoznak, nem bírnak emelkedni, olyanok, mintha mikrohullámú sütőbe dugnák magukat. Mindenki saját maga mesterévé kell, hogy válljon. Az út nagy részét most már egyedül kell megtenni. Alkalmazkodj a megemelt rezgésszinthez, ülj rá, szörfölj rajta, és ne nézz soha lefelé a létrán, ha már a felső fokon állsz.

Jakab István

Még végjátékban vagyunk, vagy már új játék vette kezdetét?

Sokan, sokféleképpen érzik magukat elesettnek a mai, kaotikus világban, amelyről többen azt vallják, hogy jelenlegi civilizációnk végjátéka.

Önjelölt, komoly arcú próféták, mágusok, kormányzók özönlötték el az utcákat, Atlantisz főpapjai tanácskoznak maya spirituális vezetőkkel és nagyon komoly arccal osztják az igét.

Sokan ismerjük azt a viccet, hogy az okos ember mindig hülyéskedik, a hülye ember mindig okoskodik. Ők a hülye bácsik, a feltalálók, akik folyamatosan osztják az észt, a meg nem értés legkisebb gyanújára átkot szórnak, és a végítélet poklával fenyegetőznek. A szentlélek eljövetelét árulják, amelyet ők hoztak el a múltban is, és a mostani végítélet óráinak felkent sorsirányítói.

Követők szép számban vannak – mindig is voltak. Nem egyszerűbb várni a Maya Főpap reinkarnációjától a megoldást, minthogy magunk emelkedjünk arra a rezgésszintre, ahol képesek vagyunk befogadni a Szentlelket?! Ehhez meg kell haladni önmagunk korlátait, gondolkodásmódunkat, a világról alkotott képünket, komfortzónánkat. Van a másik út, együtt álmodozni a mágussal, főpappal, és a szent bénultság állapotában nem cselekedni semmit.

Akkor ki menti meg a világot?

Te, egyedül Te!! Emelkedj, hogy képes legyél befogadni az igazi önvalódat. A világot azok az emberi lények mentik meg, akik felemelkednek az anyag ragacsából, megtisztulnak és képesek befogadni a feltétel nélküli szeretet ötödik dimenziós rezgésképét.

Erre mindig is képes lettél volna. Most ne bízd magad a hamis prófétákra, legyél Te a saját létezésed irányítója!

Jakab István

Miről ismered fel az új dimenzió honfoglalóit?

Feladod az összes hitedet, és folyamatosan megtapasztalod a külső és belső valóságot.

A tudatosodás már nem hitkérdése, és már a megbizonyosodásra sincs szükséged.

Mivel az elméd által létrehozott összes hitrendszert felszámoltad, képes vagy minden dolgot úgy elfogadni, ahogy az van.

Megtalálod a benned lévő istent, akivel egyek vagytok a szeretetben.

Amikor ez a tapasztalás kiteljesedik benned, megéled, hogy a világ benned van, és minden, ami ezen kívül volt, az elme által létrehozott virtuális káprázat illúziója volt.

Eltűnik a harag, a düh, a szorongás. Megtapasztalod a folyamatos béke állapotát.

Mivel minden betegség, minden fájdalom, minden sóvárgás hitrendszereink által manifesztált reakcióik voltak, a megérkezés állapotában ezek megszűnnek, elpárolognak.

Az egészség, a harmónia lesz az a jellemző létállapotod, amelyek fényében érzékeled a külső és belső világ eseményeit, de már nem alkotsz újabb véleményt, nem hozol létre újabb hitrendszereket, nem reagálsz.

A belső világ felébredésével olyan leszel a környezeted számára, mint egy világítótorony és azt veszed észre, hogy egyre többen közelednek hozzád. Először még kardoskodnak a hitrendszereik igazáért, de a megadás, béke állapotában ők is megérkeznek.

Az ébredés tapasztalásban egy abszolút aktív állapotban vagy, létezésed teljes energiáját fel tudod használni az alkotásra, segítésre, kiáradásra. Azt veszed észre, hogy meglátod a másik emberben a szépséget, a betegséget, létezésének lényegét, küldetését.

Jakab István

Mi lenne velünk a félelmeink nélkül?

A hüllő gondolkodásmód a belső ellenség, és ha tanító, akkor áldás?

A változást nem kell siettetni? Ez a pocsolyában fuldokló halak himnusza. Minden előttünk járt civilizáció halottas éneke.

Egyszer, csak egyszer kéne felébrednie minden alvónak,

hogy ráébredjen az egyetlen hamisítatlan igazságra….

A félelem nem létezik!

Csak mi generáljuk!

Mi lenne velünk a betegségeink nélkül?

Mi lenne velünk ítélkezéseink nélkül?

Ki alakítja a valóságunkat?

Ki hozza el a háborút, vagy a békét?

Ki valósítja meg a Jelenések könyvében leírt próféciákat?

Ki a jóslatok végrehajtója?

Ki tartja életben a hiedelmeidet?

Kiben él az angyal és a sátán?

Mi lesz azon a napon mikor ráébredsz, hogy mindent Te teremtesz?

„Minden az embertől való” – mondta Hamvas Béla.

A félelmeid nélkül nem félnél a szabadságtól.

Betegségek nélkül nem félnél cselekedni, szabad akaratból!

Ítéleteink nélkül tudnánk igazán szeretni.

Amikor rájössz, hogy a hit erejével teremtesz minden „valóságot”,

s a csoportos hitrendszerek irányítják a világot.

Minden, ami a teremtéshez, a változáshoz kell, ott van a kezedben…

A szó, a gondolat a legveszélyesebb fegyver, és egyben varázspálca. Nem vagy fegyvertelen.

Csak tudd, mire használod a teremtő erődet…

A félelem is saját alkotásod, mint a harag, a vágy, a szerelem vagy a részegséged…

Japán kísérlet, amit ma a falu mindig részeg kocsmárosa is megerősített…

Egy csoport fiatalt itattak sörrel. Az egyik fele a csapatnak alkoholos sört kapott a másik fele mentes sört ihatott korlátlanul… Az ötödik korsó után egymást támogatva akartak távozni, mikor is megtudták, hogy a csapat fele, csak fantom részeg. Ragaszkodtak az állapotukhoz, egyformán dülöngéltek büfiztek, ökörködtek. Az alkoholszonda, kijózanító erejű volt az ál-piásoknak, azonnal józanul viselkedtek… Beindult a józan program. A mi kocsmárosunk ugyanígy győzködött egy helyi piást, aki aznap csak mentes sört kapott…

A placebo ugyanígy működik!

Mindent mi teremtünk! Megértetted?

Akkor nagyon gyorsan mulasszuk el a világvégét,

a balsorsot, a félelmet, a betegséget, kinek mi van a listáján!

Hogy ez nem ilyen egyszerű?

Ez legyen az első, amin tudatosan változtatsz.

Minden tőlem változik, magam vagyok a változás lehetősége… Élek vele, hogy jobban éljek…!

Jakab István

Mit hagyunk a gyermekeinkre?

Mi az a belső visszahúzó, vagy netán külső kényszerítő-elnyomó erő, ami miatt tétlenül, tehetetlenül a fotelből, a képernyőn keresztül nézzük végig, ahogy a nagyhatalmi vezetőink teljesen tönkretesznek bennünket?

Hol van a rendszerben a felelősségvállalás? Amíg egyéni szinten mi magunk nem vállaljuk a saját sorsunkért, életünkért a teljes felelősséget, addig közösségi és kollektív szinten sem lesz felelősségvállalás, s így a felelősségre vonás híján, teljesen szabad és büntetlen marad a garázdálkodás.

Senki nem kerülheti el a sorsát. Amit okozunk másoknak, az az energia valójában el sem hagy bennünket, csak termelődik bennünk folyamatosan. Aki népeket nyomorít, sok jóra nem számíthat. Csak a pillanat a kérdés, hogy mikor robban.

A mocsár egyre bűzlik és folyamatosan hül kifelé, mi pedig, amíg önmagunkra nem ébredünk. Ebben a dermedt állapotunkban egyre tehetetlenebbnek érezzük magunkat, s lehetetlenebbnek látjuk világunkat.

Ha esetleg magunkért már nem is mozdulunk meg, de gyermekeinkre mit hagyunk? Elegánsan lelépünk majd a Föld utolsó felvonásának színpadáról, de tapsolni már nem fog nekünk senki…

Jakab István

Megtapasztalhatod, hogy nem a vallási, az etnikai, vagy anyagi hovatartozás a minket összekötő elszakíthatatlan szál, hanem a mindent és mindenkit átható végtelen erő.

Jakab István