Egy kis semmiség – Horányi Ágnes, Jakab István
Directors
Ha már eleged van mindenből, ha úgy érzed, hogy túl sok ez már neked, ha hiába minden törekvés, igyekezet, tanulás, küzdelem és mégsem javulnak a dolgok, lehet, hogy ideje megpihenni egy kicsit. Igazán ránk fér már egy hatalmas lomtalanítás, tavaszi nagytakarítás, de most nem a dolgoktól, a feladatoktól, a gondolatoktól, a problémáktól, hanem attól a valakitől, aki begyűjtötte ezeket! Attól, aki szüntelenül halmozza az ismereteket, aki szűretlenül beenged és elhisz minden információt, aki most is videóról-videóra kattintgat, aki könyvről-könyvre vált, tanfolyamról-tanfolyamra, programról-programra, boltról-boltra jár… Az „én”, akinek hittük magunkat idáig, most őrült ámokfutásba kezdett. Egyetlen pillanatra sem hagy nyugtot nekünk, és ezt tükrözi vissza a külvilág is.
Hiába megyünk az újabb és újabb lehetőségek felé, valami mindig hiányzik. Az öröm, az elégedettség mindig rövid, s ha meg is kapod amit akarsz, érzed, hogy üres. Világunk egy fordított tükör, hiszen láthatjuk, hogy a dolgok, a valamik, a valakivé válás, minden, amiért küzdünk, valójában tényleg teljesen üres! Ezért nem tesz boldoggá! A valódiság, az igazi érték abban a felismerésben rejlik, hogy mindez honnan is fakad? Mi a Forrás?
Nincs műsor képernyő nélkül, nincs valami a semmi nélkül. De ki törődik a semmivel? Ki tud megelégedni a semmivel? Ki fizetne érte? Ki szeretne senki, semmi lenni egy olyan világban, ahol mindenki valaki? Pedig pont ebben ragyog az igazság.
Az egónak az a természete, hogy semmi nem tudja kielégíteni. Van azonban valami az egón túl, ahová elvárásból, célból, nyereségvágyból, de még szentéletűségből sem lehet eljutni, mégis a mindenütt örökké jelenlévőségének felismerése megadhatja a végtelen teljességet…
Horányi Ágnes és Jakab István előadása a 7. VNTV Tudatosság és Szeretet Táborban