Csak beköszöntem… Jakab István, Horányi Ágnes

A világ dolgait nem szabad túl mélyen mellre szívni. Mindig lesznek olyanok, akiknek pont az a céljuk, hogy elhiggyük, hogy nincs jövő, hogy élhetetlen, reménytelen, kilátástalan az élet. Lehet a végtelenségig küzdeni, lázadni ez ellen, lehet örökös félelemben is élni, de felül is lehet ezeken a dolgokon kerekedni, és onnan a felhők fölül, ahol természetes módon, szüntelenül süt a Nap, mindig elegendő élhető erőt, energiát meríthetünk! És ez a Nap mindig a belső nyugalmunkon keresztül ragyog és borítja el, öleli körbe mindazokat, akik szívében, lelkében még ború van!

Jakab István végtelen hálával köszöni azt a rengeteg jókívánságot, imát, szeretetet, figyelmet és törődést, amit folyamatosan kap a VNTV kedves nézőitől!

A beszélgetésben említett vers az alábbiakban olvasható:

Váci Mihály: Még nem elég!

Nem elég megborzongni,
de lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
de mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
fagyot is bírjon el,
ki acél akar lenni,
suhogni élivel.

Nem elég álmodozni.
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el;
jövőnket – tudni kell!

Nem elég a célt látni;
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer!

Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell: – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell: – az érzelem!
Ám nemcsak holmi érzés,
de seb és szenvedély,
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég – a Világért!
Több kell: – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most: – népedért!
Nem elég – Igazságért!
– Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Jakab István és Horányi Ágnes beszélgetése